Az FDSZ véleményezte az egyetemi SZMSZ módosítására irányuló javaslatot, amely több hatáskört is elvon a PTE Szenátusától és ezeket a fenntartó kezébe adja.
A Rektor úrnak küldött levelében az FDSZ rámutatott arra, hogy a modellváltást elindító szenátusi határozat azzal a feltétellel kezdeményezte az alapítványi átalakulást, hogy a Szenátus jogkörei nem csorbulnak. Az SZMSZ módosítására irányuló javaslat nem felel meg ennek a követelménynek. Az FDSZ indítványozta, hogy a Rektor úr nyújtson be az SZMSZ módosítási javaslatához olyan további módosító javaslatot, amely a Szenátus jogköreit érintetlenül hagyja.

Teljes levelünket itt olvashatják:

Prof. Dr. Miseta Attila
rektor

Pécsi Tudományegyetem
Pécs
Vasvári Pál utca 4.
7622                                                                                                                                                                       Tárgy: SZMSZ Módosító Javaslat véleményezése

 Tisztelt Rektor Úr!

Köszönettel vettem 2021. július 16-án küldött levelét, és az ehhez mellékelt javaslatot a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szervezeti és Működési Szabályzatának (SZMSZ) módosítására (továbbiakban: Módosító Javaslat). A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) Vezetősége áttekintette a javaslatot, és ehhez a következő megjegyzéseket, illetve javaslatokat fűzi.

Feltétlenül üdvözlendőnek tartjuk, hogy a PTE mint munkáltató biztosítani kívánja a munkavállalók képviseletét az Egyetem legfőbb döntéshozó testületében, amelynek érdekében módosítást javasol a Szenátus összetétele tekintetében. Örömünkre szolgál, hogy a Módosító Javaslat az érdekképviseleti szervek számára új, a meglévő egy mellett további egy szenátusi mandátumra tesz javaslatot, továbbá képviseletet biztosít a Rektori Tanácsban. Magunk is úgy véljük, hogy az érdekképviseleti szervek képviseleti jogosítványai hozzájárulnak ahhoz, hogy az Egyetem mint munkáltató és a munkavállalók között érdemi legyen a párbeszéd, és a munkavállalók számára biztosítva legyen a döntéshozatalban való aktív közreműködés. A munkavállalói érdekképviseleti szervezetek iránt tanúsított együttműködési készséget a modellváltás során folyamatosan tapasztaljuk, és ezért ezúton is köszönetünket fejezzük ki. Mindazonáltal úgy véljük, hogy a Módosító Javaslatban szereplő két szenátusi mandátumot és rektori tanácsi tagságot akkor is kifejezetten a reprezentatív szakszervezetek számára kell fenntartani, amennyiben az Egyetemen később üzemi tanács alakul. Ennek rögzítését szükségesnek tartjuk az Egyetem új SZMSZ-ében is.

Tágabb kontextusban vizsgálva a Módosító Javaslatot és ezen belül a munkavállalói érdekképviseleti szervek lehetőségeit, nem tekinthetünk el attól a ténytől, hogy e szervezetek részvétele a Szenátus – mint az Egyetem vezető testülete, az Egyetem Alaptörvényben rögzített jogosultságainak hordozója – működésének keretei között valósul meg. Az érdekképviseleti tevékenység is csak addig terjedhet tehát, ameddig magának a Szenátusnak a jogkörei terjednek. Az érdekképviseleti szervezetek érdemi beleszólása az egyetemi döntésekbe – köztük a munkavállalókat érintő döntésekbe – logikusan mindenkor csak olyan mértékű lehet, amilyen mértékű érdemi beleszólással maga a Szenátus rendelkezik az intézmény működése tekintetében. Sajnálatos módon azt tapasztaltuk, hogy a Módosító Javaslat a Szenátus jogköreivel összefüggésben több változtatást is eszközöl, amelyek körében számos jogkört elvon az Egyetem Szenátusától. Ezt különösen annak tükrében véljük aggályosnak, hogy a PTE modellváltása a 23/2021. (01. 29.) számú Szenátusi határozat alapján indult meg, amely rögzíti, hogy „I. A közérdekű vagyonkezelő alapítványi fenntartású Egyetem biztosítja az oktatás, kutatás, tudomány és művészet szabad művelését, s e körben a rektor és a Szenátus ez idő szerinti, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben (Nftv.) biztosított döntési jogkörei ne csorbuljanak.”

A szenátusi határozat mellett a Pécsi Tudományegyetem Rektori Vezetői Értekezletének az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány Kuratóriuma és Felügyelőbizottsága számára készített javaslata a Kuratórium és az Egyetem Szenátusa közötti hatáskörmegosztás tekintetében egybevágott az idézett szenátusi határozattal, mivel arra tett javaslatot, hogy a döntési hatáskörök maradjanak a Szenátusnál, a Fenntartó pedig ennek kiegészítéseként véleményezési, illetve egyetértési joggal rendelkezzen.

Úgy véljük, hogy az idézett szenátusi határozatnak és a Rektori Vezetői Értekezlet által készített javaslatnak a Módosító Javaslat több ponton nem felel meg, mivel a Szenátustól döntési jogköröket von el.

Összességében és elsődlegesen azt indítványozzuk, hogy Rektor Úr mint módosító javaslat előterjesztésére jogosult szenátusi tag terjesszen be olyan tartalmú javaslatot a Szenátus elé, amely szerint a Szenátus és a Fenntartó közötti hatáskörmegosztás a 2021. augusztus 1-ig hatályos SZMSZ-hez képest nem változik, vagyis amely alapján hatályban marad az SZMSZ jelenleg hatályos 42. §-a, különös tekintettel annak (1) bekezdés b) és c) pontjára. Annak érdekében, hogy a már idézett, modellváltást kezdeményező szenátusi határozat ténylegesen érvényesüljön, a Szenátusnak meg kell őriznie döntési jogkörét valamennyi olyan tárgykörben, amelyben a modellváltás előtt döntési jogkörrel rendelkezett. Álláspontunk szerint kizárólag abban az esetben érvényesülnek az Egyetem Alaptörvényben biztosított jogosultságai, ha a Szenátus e döntési jogkörei megmaradnak, és kizárólag ez a megoldás biztosíthatja az érdekképviseletek számára is az érdemi részvételt az Egyetem működésében.

Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy az Nftv. és a 2021. évi IX. törvény (továbbiakban: Kekvatv.) lehetőséget adnak arra, hogy a Fenntartó a Szenátus és a Fenntartó közötti hatáskörmegosztást a Módosító Javaslatnak megfelelően megváltoztassa. A Kekvatv. 22. § (4) bekezdése azonban előírja, hogy a szenátusnak az alapító okiratban „véleményezési vagy egyetértési jogot kell biztosítani”. Nyelvtani-logikai értelmezéssel egyszerűen megállapítható, hogy a véleményezési és az egyetértési jog tartalmilag nem azonos jogokat jelentenek. A véleményezési jog pusztán egy jogilag nem kötelező erejű, a döntéshozó által belátása szerint figyelembe veendő álláspont kifejtését teszi lehetővé. Ezzel kapcsolatban azért megjegyezzük, hogy az Alkotmánybíróság 21/2021. (VI. 22.) határozata alkotmányos követelményként fogalmazta meg, hogy ezt a fenntartónak nyomon követhető módon figyelembe kell vennie döntéshozatala során. A véleményezési jog azonban korántsem takar azonban olyan erős jogosítványt a fenntartói döntésekkel kapcsolatban, mint az egyetértési jog. Ez utóbbi ugyanis azt jelenti, hogy a döntés az egyetértési joggal bíró szerv egyetértése nélkül nem érvényes. Vagyis jelen esetben a Fenntartó által hozott döntések érvényességi kritériuma a Szenátus egyetértése.

Másodsorban indítványozzuk, hogy ha elsődleges indítványunk nem kap támogatást Rektor Úr részéről, akkor Rektor Úr mint előterjesztésre jogosult terjesszen be olyan tartalmú javaslatot a Szenátus elé, amely szerint a Szenátus a Fenntartó által meghozott, következőkben felsorolt döntések tekintetében egyetértési joggal rendelkezik:

• intézményfejlesztési terv elfogadása;
• kutatási-fejlesztési-innovációs stratégia elfogadása;
• az Egyetem költségvetésének, közhasznúsági beszámolójának, vagyongazdálkodási tervének elfogadása;
• a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámoló elfogadása;
• a 100 millió Ft feletti fejlesztés indításáról való döntés;
• gazdálkodó szervezet alapítása, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről való döntés;
• az Egyetem rendelkezésére bocsátott, illetve tulajdonában lévő ingatlan vagyon elidegenítéséről való döntés.

Az előzőeknek megfelelően indítványozzuk azt is, hogy Rektor Úr terjesszen be módosító javaslatot a fenntartói jogok megfelelő tartalmú módosítására, vagyis az SZMSZ Módosító Javaslat szerinti 63/A. § olyan tartalmú megváltoztatására, amely véleményezési jogot biztosít a Fenntartó számára azokban a kérdésekben, amelyekben a Szenátus rendelkezik döntési joggal.

Tisztában vagyunk azzal, hogy a Módosító Javaslat az SZMSZ módosítására terjed ki. Megjegyezzük azonban, hogy az egyetemi SZMSZ kizárólag az Alapító Okirat által megszabott keretek között alakítható. Amennyiben az SZMSZ az Alapító Okirattal ellentétes rendelkezéseket tartalmaz, úgy ezek a rendelkezések nem lépnek hatályba. Erre való tekintettel javasoljuk, hogy Rektor Úr indítványozza az Alapító Okirat elfogadására jogosult Kuratórium számára az Alapító Okirat megfelelő rendelkezéseinek olyan tartalmú módosítását, amely azonos az SZMSZ-nél jelzett módosításokkal. Az Alapító Okirat tehát rögzítse, hogy az előzőekben felsorolt feladatok tekintetében a Szenátus rendelkezzen döntési hatáskörrel és a Fenntartó véleményezési és javaslattételi joggal.

(Pusztán technikai jellegű jelzésünk, hogy a Módosító Javaslatban szereplő új 64/A. § több helyen is a „jelen Alapító Okirat” fordulatot használja. Ez nyilvánvalóan téves megjelölés, hiszen a szöveg nem az Alapító Okiratban, hanem az SZMSZ-ben szerepel.)

Bízunk benne, hogy véleményünk és indítványaink egyetértésre találnak rektor Úr, illetve az Egyetem vezetőség részéről. Segítő együttműködésüket előre is köszönjük!

Pécs, 2021. július 19.

                                                     Üdvözlettel:

               Dr. Horváth Csaba                                         Kosaras Attila                                     Dr. Hausmann Péter

                           elnök                                                       alelnök                                             gazdasági vezető

     FDSZ PTE Intézményi Szervezete         FDSZ PTE Intézményi Szevezete           FDSZ PTE Intézményi Szervezete